Chapter 25

¹ Dávidé. &Hozzád emelem, Uram, lelkemet! ² Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim. ³ Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled. ⁴ Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. ⁵ Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged. ⁶ Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak. ⁷ Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram! ⁸ Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket. ⁹ Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat. ¹⁰ Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják. ¹¹ A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az. ¹² Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon. ¹³ Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet. ¹⁴ Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket. ¹⁵ Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat. ¹⁶ Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok. ¹⁷ Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem. ¹⁸ Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet. ¹⁹ Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem. ²⁰ Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam. ²¹ Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak. ²² Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.